Közérdekű információk



Levelezési cím:
Balassagyarmati Fegyház és Börtön

BALASSAGYARMAT
Madách utca 2.
2660



Telefonszám:
35/501-170


  • Világ a rácsok mögött, azaz gondolatok a börtönről...

    • Aranymadár freskó tolla (PDF formátum)


    EGY BÖRTÖNKÁPOLNA FELTÁMADÁSA... (PDF formátum)

    BEMUTATKOZUNK


    Az Akadémiai Könyvkiadó 1954-ben jelentette meg Magyarország műemlékei topográfiájának III. kötetét, mely közel 500 oldalon ismerteti Nógrád megye műemlékeit. A kiadvány előkészítése során a szakemberek elvégezték többek között Balassagyarmat műemléki és városképi vizsgálatát, s ebben Bojár Imre írt szűkszavú terjedelemben a volt vármegyei börtönépületről. Az említett kötet 126. Oldalán a szakmai szöveg az alábbiakat közli:

    Madách u.2. volt vármegyei börtön

    Története
    Épült 1842-45. között az Építési Igazgatóság / valószínüleg Novák Dániel kir. Főépítészeti tiszt tervei alapján. Korábban Entz Mátyás balassagyarmati építőmester készített terveket, majd az építkezés alatt az Udvari Építési Tanács, melyek nem kerültek kivitelezésre.

    Jellege
    Klasszicista

    Leírása
    A börtön tulajdonképpen a volt megyeháza U alakú udvarának tengelyében áll és azzal egy építészeti kompozíciót alkot, bár ezt az újabb gazdasági épületek miatt ma alig lehet áttekinteni. A kör centrális alaprajú épület a négy főtengely irányában falsávok szegélyezte háromszögű rizalitokkal tagolt, míg a vízszintes tagolást egyedül a földszint és az öt emelet ablaksorai adják. Az eredeti tervek szerint a körépületben körfolyosókról nyíló 168 cellán kívül két munkaterem és egy imaház is elhelyezést nyert. Az épület kitünöen érzékelteti rendeltetését úgyszólván minden tagolás nélküli szűkszavúságával. A hasonló korú, és rendeltetésü börtönépületek kis száma miatt nemcsak építészetileg, de történetileg is jelentős.
    Csupán ennyit közöl a műemléki leírás, de hiába keres róla többet az érdeklődő, egyéb Balassagyarmatról szóló kiadványokban, ennél többet nem lehet megtudni az épületről, holott jelentősége országos viszonylatban is szinte egyedülálló. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az e korban a magánzárka-rendszer szerint hasonló rendeltetéssel épített és ma is meglévő börtönépületek közül ez az épület épült fel legelsőnek. Az országosan is ismertek közül a szegedi 1854-ben, a váci pedig 1855-ben, a márianosztrai 1858-ban, a soproni 1886-ban, és a budapesti gyűjtő 1896-ban épült fel. Ha a történelmi Magyarország ismertebb nagy börtöneit nézzük, úgy azok is csak később, mint pl. a illavai 1855-ben, a lipótvárosi és munkácsi 1856-ban, a nagyenyedi és szamosújvári pediglen 1860-ban került felépítésre.

    Forrásanyagokból ismert, hogy a balassagyarmatit felépítése utáni években több magasrangú személyiség, tábornok, meglátogatta és úgy nyilatkozott, hogy ennek párja az egész ausztriai birodalomban nincs.

    Építéstörténetének feltárása a fellelhetö levéltári források alapján azért is volt indokolt, mert így azok a fehér foltok, melyek itt a város helytörténetében mutatkoztak és a szakemberek előtt sem voltak ismertek, most nagyrészt ismertté váltak.

    Balassagyarmati Fegyház és Börtön története (PDF formátum)


    Balassagyarmati Fegyház és Börtön volt parancsnokai és az Ipoly Cipőgyár Kft. volt ügyvezető igazgatói (PDF formátum)